A gyógyszeres kezelés a prosztatabetegségek egy részében önmagában is elegendő, más esetekben műtét is indokolt lehet a gyógyszeres kezelés mellett, illetve bizonyos esetekben egyéb megoldások – például sugárterápia – is szóba jöhetnek.
Az alábbiakban részletesen olvashat a különböző prosztatabetegségek kezelésekor alkalmazott egyes gyógyszerekről, például az alfa blokkolókról és az antibiotikumokról.
Alfa-receptor blokkolók (simaizomra ható szerek)
Az alfa-blokkoló gyógyszerek csoportjába tartozó készítmények – mint az alfuzosin, a doxazosin, a prazosin, a terazosin vagy a tamzulosin – csökkentik a prosztata simaizom állományának tónusát az α-1 adrenoreceptorok közvetlen gátlásával. Több hétig is tarthat, míg enyhülnek a prosztata kóros elváltozásainak tünetei az alfa-blokkolók szedése hatására. Izomlazító hatásuk miatt gyakran alkalmazzák alsó húgyúti panaszok esetén. A prosztata növekedési folyamatát nem akadályozzák meg, és a PSA (prosztata specifikus antigén) szintjét sem módosítják.
Alfa-blokkolók alkalmazása esetén – a beállított dózistól függően – mellékhatások jelentkezhetnek. A betegek elsősorban a vérnyomás csökkenésére, fejfájásra, szédülésre és orrdugulásra panaszkodnak, illetve gyakori jelenség a retrográd ejakuláció.
5-alfa-reduktáz gátlók (hormonszintézisre ható szerek)
A Finaszterid vagy a dutaszterid az 5-alfa-reduktáz enzim működését gátolja: a tesztoszteron nem tud átalakulni dihidrotesztoszteronná. Az 5-alfa reduktázgátlókat a prosztata megnagyobbodása esetén alkalmazzák, mivel a dihidrotesztoszteronnak jelentős szerepe van a mirigy növekedésében. A gyógyszerek hatására a méretbeli gyarapodás csökken, megszűnik a prosztata húgyvezetékre gyakorolt nyomása, és így számos vizeletürítési probléma megoldódik. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a dutaszterid dihidrotesztoszteront csökkentő hatása nagyobb, mint a finaszteridé, akár 90 százalékos csökkenést is okozhat.
Az 5-alfa-reduktáz gátlókat az alfa-receptor blokkolókhoz hasonlóan huzamosabb ideig kell szedni. Tartós alkalmazásuk során mérséklődhet a libidó, merevedési zavarok alakulhatnak ki, az ejakuláció minősége és mennyisége is megváltozhat, nagyon ritkán mellfájdalom tapasztalható.
Antibiotikumok és gyulladáscsökkentők
A bakteriális eredetű prosztatagyulladás kezeléséhez antibiotikum szükséges, amelynek kiválasztása a kórokozó azonosításától függ. Akut bakteriális prosztatitisz gyógyításához például kinolonokat, aminoglikozidokat és cefalosporinokat írhatnak fel, valamint nem szteroid gyulladáscsökkentőket. Krónikus bakteriális gyulladás esetén a trimethoprim, doxycyclin, kinolonok és makrolidok jöhetnek például szóba.